Pár perc múlva még mindig ugyanott álltunk. Himchan egy kicsit kiszakadt az ölelésemből,hogy lássa az arcomat,és feltegye a kérdését:
-Cor Nei...Lennél a barátnőm?-kérdezte szégyenlős hangon Himchan,miközben a karjait átfonta a derekam között.
-Biztosan igen,örökkön-örökké!-válaszoltam aranyos hangon,és oppa hirtelen felemelt a derekamnál fogva,és megpördült velem.Ebből érezhettem,hogy tényleg komolyan gondolja a dolgot,és ő is teljesen boldog.
-Szeretlek Cor Nei,mindig vigyázni fogok rád!Köszönöm,hogy itt vagy nekem.-suttogta szerelmesen,és hozzám bújt.Ám nem sokáig álltunk így,hanem felgyorsította a dolgokat,és megcsókolt.Az volt életem első csókja,és valóban olyan embertől kaptam,akit nagyon szeretek.Hihetetlenül jól éreztem magam:ez volt életem legszebb pillanata,s még csak most jön a java.Eddig a sors szinte csak kegyetlenségeket intézett felém:apu Montreál-ba költözése,Jae Sang felbukkanása.Amivel nem is lett volna bajom,csak amiket tett velem az elfogadhatatlan.Itt lakok anyu tesója,Charin nénikém házában,amiben remekül érzem magam.Mosoly hagyta el a számat,és újra megöleltem Himchan-t.Apró örömkönnyek is kicsordultak a szemeimből,amik a vidámságomat tükrözték.
-Olyan aranyos vagy!-bókolt Himchan.
-Te pedig hihetetlenül kedves!-mondtam,majd Himchan szemébe néztem.
-Köszönöm szépen.-villantotta meg legszebb mosolyát felém-Egyébként örülök,hogy így alakultak a dolgok.Ha ismertél volna,amikor a buszon találkoztunk először,meg amikor elmentünk biliárdozni...Ne tudd meg,hogy milyen nehéz volt fékeznem magam,hogy bevalljak mindent.De végül is nagyon boldog vagyok,Veled!-mondta határozottan a "Veled" kifejezést.-Tényleg mizujs az új iskoláddal?
-Holnap fogok menni először.Izgatott vagyok,de hátha szeretne valaki haverkodni velem.Próba-szerencse alapja van az egésznek!-sóhajtottam.
-Mindenesetre én szurkolok neked!Mi lesz az első órád?
-Várj,nem jut eszembe.De azt hiszem földrajz.-mondtam bizonytalanul.
-Ez fura,nekem is ez lesz az első órám!De mondjuk a Ri Seo vidéken sok iskola van..-tűnődött az újdonsült barátom.
Csak egy mosoly volt a válaszom,mire Himchan közelebb férkőzött,és úgy ölelgetett,mint egy 5 éves kisgyerek a születésnapi Teddy maciját.Jól esett,hogy valaki szeret,és ezt szívből tette.
-Ne haragudj,de még van egy kis dolgom holnapra,ami fontos lenne!-vallottam oppa félénken-de találkozni fogunk!-kacsintotta Himchan,és egy gyengéd csókot nyomott az ajkamra.-Szeretlek Cor Nei!-kiáltotta az út túlsó feléről.
-Szeretlek én is Himchan!-ment vissza a hangos válaszom,majd bementem.
-Cor Nei...Lennél a barátnőm?-kérdezte szégyenlős hangon Himchan,miközben a karjait átfonta a derekam között.
-Biztosan igen,örökkön-örökké!-válaszoltam aranyos hangon,és oppa hirtelen felemelt a derekamnál fogva,és megpördült velem.Ebből érezhettem,hogy tényleg komolyan gondolja a dolgot,és ő is teljesen boldog.
-Szeretlek Cor Nei,mindig vigyázni fogok rád!Köszönöm,hogy itt vagy nekem.-suttogta szerelmesen,és hozzám bújt.Ám nem sokáig álltunk így,hanem felgyorsította a dolgokat,és megcsókolt.Az volt életem első csókja,és valóban olyan embertől kaptam,akit nagyon szeretek.Hihetetlenül jól éreztem magam:ez volt életem legszebb pillanata,s még csak most jön a java.Eddig a sors szinte csak kegyetlenségeket intézett felém:apu Montreál-ba költözése,Jae Sang felbukkanása.Amivel nem is lett volna bajom,csak amiket tett velem az elfogadhatatlan.Itt lakok anyu tesója,Charin nénikém házában,amiben remekül érzem magam.Mosoly hagyta el a számat,és újra megöleltem Himchan-t.Apró örömkönnyek is kicsordultak a szemeimből,amik a vidámságomat tükrözték.
-Olyan aranyos vagy!-bókolt Himchan.
-Te pedig hihetetlenül kedves!-mondtam,majd Himchan szemébe néztem.
-Köszönöm szépen.-villantotta meg legszebb mosolyát felém-Egyébként örülök,hogy így alakultak a dolgok.Ha ismertél volna,amikor a buszon találkoztunk először,meg amikor elmentünk biliárdozni...Ne tudd meg,hogy milyen nehéz volt fékeznem magam,hogy bevalljak mindent.De végül is nagyon boldog vagyok,Veled!-mondta határozottan a "Veled" kifejezést.-Tényleg mizujs az új iskoláddal?
-Holnap fogok menni először.Izgatott vagyok,de hátha szeretne valaki haverkodni velem.Próba-szerencse alapja van az egésznek!-sóhajtottam.
-Mindenesetre én szurkolok neked!Mi lesz az első órád?
-Várj,nem jut eszembe.De azt hiszem földrajz.-mondtam bizonytalanul.
-Ez fura,nekem is ez lesz az első órám!De mondjuk a Ri Seo vidéken sok iskola van..-tűnődött az újdonsült barátom.
Csak egy mosoly volt a válaszom,mire Himchan közelebb férkőzött,és úgy ölelgetett,mint egy 5 éves kisgyerek a születésnapi Teddy maciját.Jól esett,hogy valaki szeret,és ezt szívből tette.
-Ne haragudj,de még van egy kis dolgom holnapra,ami fontos lenne!-vallottam oppa félénken-de találkozni fogunk!-kacsintotta Himchan,és egy gyengéd csókot nyomott az ajkamra.-Szeretlek Cor Nei!-kiáltotta az út túlsó feléről.
-Szeretlek én is Himchan!-ment vissza a hangos válaszom,majd bementem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése